Szovjetunió
Kurszki csata
Курская битва
A szovjetek idejekorán értesültek hírszerzési forrásokból a német tervekről. A tavasz folyamán mintegy félmillió vagonnyi utánpótlást szállítottak Kurszk körzetébe.
40 km mélységben kiépített védelem hat védősávban 4828 kilométer, a helyi lakosság által kiásott árokrendszer. Egy lövészhadosztály 6-12 km szélességű, 5-6 km mélységű területért felelt. Aknamezők: négyzetkilométerenként 1000 darab gyalogsági akna és 800-900 darab páncélosakna, összesen 400 000 darab (23 000 km²). Egyes helyeken elásott tüzérségi lőszerek is aknaként szolgáltak. Az első vonalak lövészszázadait három tábori löveggel, kilenc páncéltörő ágyúval, egy harckocsival vagy önjáró löveggel és rohamutász-szakasszal erősítették meg. A német vezetés a páncélosékek már jól bevált áttörésére alapozta haditervét. Az ék élén Tigrisek, a szélein Párducok és Pz IV-esek haladtak, mögöttük pedig a könnyűgyalogság. Csak őket követték a gépesített egységek és a könnyűtüzérség. A szovjet tüzérségi taktika alapegysége a Pakfront volt (német kifejezés), amely 10 páncéltörő löveget számlált. Ez a bővített üteg összpontosított tüzet irányított egyszerre egy célpontra. A Pakfrontot géppuskafészkek és aknavetők tűzkörei védték.
1943. július 4.
Szovjet jelkép
Német támadás a déli szárnyon, a 4. páncéloshadsereg bevetésével délután három órakor kezdődött a megindulási körzetek előtt közvetlenül álló dombok elfoglalására. Csisztyakov 6. gárda-hadserege azonban erősen tartotta magát, sötétedésig nem sikerült a kitűzött feladatokat megoldani, majd az éjszakai eső lassította a német kibontakozást. A támadáshoz felvonuló német egységeket nehéztüzérségi tűz várta. A szovjet tüzérséget választűzzel és zuhanóbombázó-támadásokkal zavarták, miközben északról Walther Model tábornagy 9. páncéloshadserege, délről pedig Hermann Hoth tábornok 4. Páncéloshadserege támadott. A támadás 10 páncélos- és 8 gyalogos hadosztályból állt. Model 9. hadserege kis késéssel követte a 4-et, 7 páncélos- és 11 gyalogos hadosztállyal. A bevetett tizenöt páncéloshadosztály között ott található Hausser II. SS-páncéloshadteste, benne a Leibstandarte Adolf Hitler, a Das Reich és a Totenkopf hadosztályokkal, valamint a Knobelsdrof által vezetett XLVIII. páncéloshadtest a Grossdeutschland hadosztállyal, Ott LII. hadteste és a Kempf-harccsoport. 50 km-es frontszakaszon sorakoztak fel tehát Németország legjobb hadosztályai. Az első napi roham áttörte a szovjetek első vonalát, július 6-án hajnalban már a második vonal ellen vonultak.
Walter Model tábornagy és Hermann Hoth tábornok
július 6.
Model csapatai friss szovjet harckocsikkal találták magukat szemben, és fokozott nehéztüzérségi tűzzel.
július 7.
A szovjetek már bevetni kényszerültek a tartalék Sztyeppi Frontot, mivel a Voronyezsi Front összeomlani látszott. A Kempf-harccsoport azonban sikeresen zavarta meg a felmentő manővert, mivel oldalba támadta a felvonuló menetoszlopokat.
július 8.
Felszáradt a talaj annyira, hogy a harckocsik már biztonságosan mozoghattak és ezen a napon a németek szinte mindenhol be is nyomták a szovjet arcvonalakat.
július 9-10.
A szovjet 6. gárda-hadsereg védelmi körletében 50 km-nyi előretörést értek el, de az akció kifulladt. Az utánpótlás már csak akadozva érkezett, miközben a szovjetek folyamatos ellenlökésekkel lassították a németek továbbjutását.
július 10. Német támadás Prohorovka ellen. Ez Hoth és Manstein ötlete volt, mivel rájöttek, hogy a szovjetek ismerik a haditerveiket az északi és déli erők kurszki találkozójáról. A Kurszk felé haladó ellenlökést így már menet közben feltartóztathatták. Aznapra azonban már nyilvánvaló volt, hogy Model északi erői képtelenek áthatolni a szovjetek állásain. július 11-12. Délen szovjet ellentámadás a Tartalék Front 5. gárda-hadserege részéről, Pavel Rotmisztrov vezetésével. Másnap menetből ütköztek meg Hausser II. SS-páncélos hadtestével, megvívva a háború legnagyobb páncéloscsatáját. Ezen a napon érkezett meg a Wehrmacht III. páncélos hadserege is, de az utánpótlás már elkésett. július 13. A német hadsereg a Zitadelle-hadműveletet Hitler parancsára lezárta. Ebben vélhetőleg szerepet játszott a július 9-i szicíliai partraszállás is. Mansteint és Klugét Hitler magához rendelte, és közölte a hadművelet berekesztését, valamint az átcsoportosításokat. Manstein javaslatára Hoth és Kempf folytatta a hadműveletet, egészen az augusztusi általános visszavonulásig. Szovjet győzelemel zárult a "Zitadelle" hadművelet. 
Prohorovkai frontvonal